A 21. század egyik legnagyobb kihívása a Föld fosszilis energiakészletének végessége és az azok használatából eredő környezetkárosító hatások kiküszöbölése.
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a jövőnk mellett a létünk is a tét. Az EU mint szervezet, a megújuló energiaforrások minél nagyobb mértékű és hatékonyabb felhasználására, a nemzeti rendszerekbe történő integrálására törekszik. Az egyes országok kibocsátási célértékekkel rendelkeznek, melyet tagállami hatáskörben adnak meg, szemmel tartva az Európai Unió egészére nézve kitűzött 20%-os részarányt.
Az elemzés első részében megvizsgáltuk az európai összképet. Most nézzük a magyarországi helyzetet.
Magyarország helyzete speciálisnak mondható, hiszen a 13% körüli részarányt a gyakorlatban is teljesíti
A mögötte elhelyezkedő országok azonban elmaradnak a célértékeiktől. Ebbe a csoportba tartozik a V4-ek közül Szlovákia és Lengyelország is.
Az európai átlagot nézve 18,14%-os értéket mérhetünk a megújuló energia felhasználásának részarányában, a célokat tekintve pedig egy 20% körüli átlag azonosítható. Más szóval, összeurópai szinten teljesülnek a célkitűzések, valamint látható, hogy Skandinávia, a Baltikum és Ausztria vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen.
Összességében elmondható, hogy hazánk és Európa számos államának energiaellátása még mindig nagyban függ a fosszilis energiahordozóktól, a nukleáris energiától és a földgáztól.
Jelenleg kérdéses, hogy hogyan és milyen formában tudnak az egyes tagállamok együttműködni az Európai Unió célkitűzésében, amelynek értelmében 2050-re nettó zéró lenne a légkörbe kerülő szén-dioxid mértéke. A 2019 júniusában összehívott klímacsúcs rámutatott, hogy a klímavédelem problémaköre akut jellegű, és gyors megoldásokat követel.
Friss hírek szerint 2050-re Budapest időjárása Szkopjéhez lesz hasonló, míg Stockholmban a mai Budapest időjárása lesz jellemző. Borús kilátások!
Rövid elemzésünk segítségével láthattuk, hogy az egyes országok eltérő mértékben és arányokban mozdulnak el az alternatív energiafogyasztás spektrumán. Már nem az a kérdés, hogy van-e klímaváltozás, hanem az, hogy mennyire vagyunk hajlandóak végre odafigyelni bolygónk egyre erősödő jelzéseire és hatékony döntéshozatal mellett megfékezni a létünket fenyegető klíma-összeomlást. A megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazásának vitathatatlanul sok potenciális előnye van, többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése, az energiaellátás sokszínűsége és a fosszilis tüzelőanyagok piacaitól (különösen az olaj- és gázpiacoktól) való függőség csökkentése, majd megszüntetése. A megújuló energiaforrások bővülése ráadásul magában hordozhatja a „zöld” technológiai munkahelyek megteremtésének lehetőségét is, valamint a zéró emissziós, úgynevezett okos otthonok elterjedését.
Az elemzés készítéséhez felhasznált források az EUROSTAT adatbázisából:
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Renewable_energy_statistics/hu#A_meg.C3.BAjul.C3.B3_energiaforr.C3.A1sokb.C3.B3l_el.C5.91.C3.A1ll.C3.ADtott_energia_r.C3.A9szar.C3.A1nya_a_teljes_brutt.C3.B3_energiafogyaszt.C3.A1son_bel.C3.BCl
https://ec.europa.eu/eurostat/cache/infographs/energy-2016/
https://ec.europa.eu/energy/en/topics/renewable-energy