A kiskereskedelmi forgalom alakulása üzlettípusonként Magyarországon -Válságpszichológiai adatok válságos időkben

Mindannyiunk életében jelen van a COVID-19 járvány egyéni, családi, gazdasági és társadalmi hatása, ami gyakorlatilag 3 hónap alatt megváltoztatta szokásainkat, beidegződéseinket, és napjainkban is befolyással van a fogyasztói döntésinkre.

A hagyományos közgazdaságtan válaszokat kínálhat az elmúlt időszak modellezésére, ám érdemes kitekinteni a diszciplína egy speciális területére, a viselkedési közgazdaságtanra, amennyiben válaszokat szeretnénk e válságos idők kérdéseire, tendenciáira.

Korántsem biztos, hogy a járvány okozta nemzetközi és hazai gazdasági torzulások leírhatók egy hagyományos értelmezési kör keretein belül.

Gondoljunk bele, hogy mennyire „irracionálisan” viselkedünk a járvány idején vásárlási szokásainkat tekintve. Közel sem „homo oeconomicus”-ként hozzuk meg döntéseinket, melyeket valószínűsíthetően sokkal inkább a szükség és az egzisztenciális biztonság terel mederbe.  

Az elemzésünkben szereplő predikciós modellek hűen tükrözik azt a folyamatot, amit korunk legmeghatározóbb járványa okoz a kiskereskedelmi fogyasztói preferenciákban. Elmondható, hogy bizonyos fokú szezonalitást tudunk azonosítani az egyes üzlettípusok kapcsán, adatsorunk egészen a 2016-os évtől vizsgálja a meghatározó trendeket. Bizonyos üzlettípusok a decemberi időszakban mutatják a legnagyobb forgalmat, és általánosságban a modell előrejelzései alapján ez nem fog változni a 2020. év végére sem, ám a kumulált forgalom borítékolható visszaeséseket vetít előre, még úgy is, ha algoritmusa jelenleg nem számol további, tartós járványügyi visszaeséssel és annak megfelelő központi korlátozó intézkedésekkel.


Vizuális eszközeink egyértelműen láttatják azt a nem mindennapi sokkhatást, amit a kiskereskedelmi forgalom tapasztalt az elmúlt hónapok során.

Fogyasztói döntéseinket 2020 márciusától, a hivatalos járványügyi korlátozások bevezetésétől számítva, biztonsági megfontolások, és egyéni szükségszerűségek vezérelték. Az adatok azt mutatják, hogy a kialakult helyzet egyértelmű „nyertese” a csomagküldő és Internet szolgáltatások piaca, hiszen mindannyian arra rendezkedtünk be, hogy minimális társadalmi érintkezés mellett biztosítsuk háztartásaink folyamatos működését. Ebbe a kategóriába tartozik a gyógyszerek és gyógyászati termékek csoportja is, hiszen mindannyian próbáltunk akkora gyógyszer, fertőtlenítő vagy szájmaszk mennyiséget felhalmozni, amely átvezet minket egy hosszan tartó válság bizonytalan kimenetéig.

A legnagyobb „vesztesek” táborába tartozik a nyomtatott kiadványok piaca, amely alatt könyvek, újságok és papíráruk forgalmát értjük.

Ezek a típusú üzletek nem számíthattak megszokott vásárlói bázisukra, hiszen változtak a prioritások. Hasonlóan „rosszul” teljesítettek a válság alatt a textilt, ruházati termékeket és lábbelit forgalmazó egységek, amelyek soha nem látott forgalmi mélységekbe léptek a vírus és az általa indukált fogyasztói viselkedés eredményeként. Figyelemreméltó kategóriát alkotnak az élelmiszer, ital és dohányáru jellegű kiadások, ugyanis az ezeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek változatlan, sőt inkább növekvő forgalmat könyvelhettek el folyó év első negyedévében, amit talán az a tény magyaráz, hogy az ilyen jellegű kiadások sokak számára alapvetők és nem engednek belőlük, még más „jószágok” kárára sem.


Összességében elemzésünkből az a tanulság vonható le, hogy az emberek döntéseit és cselekedeteit nem pusztán a költség-haszon-számítás, hanem sokkal inkább az önérdekkövetés és a szükségszerű felhalmozási ösztön formálja válsághelyzetben. A megadott kereteken belül fogyasztjuk a rendelkezésre álló erőforrásainkat.

Amint láthattuk, félelemből, távolságtartásból, jól felfogott egyéni érdekünkből fakadóan (nem akarunk betegek lenni) vagy egyéb motivációink következtében befolyásoljuk a kiskereskedelmi egységek forgalmát, amelyekre természetesen a külső nyomás, a nemzetközileg bevált gyakorlatok vagy törvényi rendelkezések is hatással vannak. Inkább az Interneten vásárolunk, mint a vagy bezárt üzletek alternatívái, vagy veszélyforrásnak ítélt kiskereskedelmi egységek forgalmát növeljük. Nem tudjuk, mit tartogat a jövő számunkra, ám az biztos, hogy egy átalakulóban lévő világrend bontakozik ki szemeink előtt.

Forrás: KSH adatbázis
Koltay Gábor – Vincze János: Fogyasztói döntések a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 2009. június (495–525. o.)

Share

COVID-19: A világon összesen
30,358,098
Igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 07:21
Italy
293,025
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 07:21
Spain
625,651
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 07:21
Peru
750,098
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 07:21
Brazil
4,457,443
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 07:21
Slovakia
6,021
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 07:21
Poland
76,571
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 07:21

Legfrissebb adatsztorik

A kiskereskedelmi forgalom alakulása üzlettípusonként Magyarországon -Válságpszichológiai adatok válságos időkben

Mindannyiunk életében jelen van a COVID-19 járvány egyéni, családi, gazdasági és társadalmi hatása, ami gyakorlatilag 3 hónap alatt megváltoztatta szokásainkat, beidegződéseinket, és...

A kereskedelmi szálláshelyek pénzügyi forgalmának alakulása – Friss hazai statisztikák

A koronavírus járvány hatása a magyarországi ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom alakulására is jelentős negatív hatást gyakorolt, ám talán a turisztikai...

Datacoaching szolgáltatás

Mi a datacoaching?

Egy olyan coaching és tanácsadási szolgáltatás, melynek során a vezetők vizualizációval, elemzésekkel...

Miért szükséges a datacoaching?

Lássuk be, a legtöbb vezető nem most esett ki az iskolapadból. És...

Datacoaching módszertan

Az adatújságírás és a datacoaching kapcsolata Mi köze van...

Mi köti össze az adatok világát a szervezeti kultúrával?

Ha egy szóval kellene meghatározni akkor a transzparencia. Tapasztalatom és...