Mire elég a jövedelmünk? – lakhatási kiadások a volt keleti blokk országaiban

Az utóbbi időben egyre több és mélyrehatóbb ingatlanpiaci és lakhatási elemzés érhető el a világhálón. Olvasásukkor, böngészésükkor egyértelművé válik számos tendencia.

A legtöbben tisztában vagyunk vele, hogy hazánkban rendkívül költséges dolog ingatlant vásárolni, a reálbérek emelkedése ellenére. Itthon növekszik a megtakarítási hajlandóság, ahogy a lakáscélú hitelek száma is, az eladósodási kockázat csökkenő trendet követ. Várhatóan 2019-ben tetőzik az újlakás-átadás, hiszen 2020-tól ÁFA-emelés várható az építőiparban, a lakásépítés áfája a kedvezményes 5%-ról visszatér a normál 27%-os áfakulcsra. Mindannyian tudjuk, hogy Budapesten túlértékeltek az ingatlanok, tovább nyílik az árolló. Lakást bérelni egy egyetemistának a fővárosban már-már lehetetlen az árak és a kereslet volumene miatt. Országunkban regionális különbségeket azonosíthatunk, és még folytathatnánk a mindenki által pontosan ismert tények felsorolását.

Jelenlegi elemzésünkben egy másik, kevésbé tárgyalt, de izgalmas kérdéskört vizsgálunk meg: a lakhatási státusz alapján az Ausztriától keletre eső térségben nézzük meg, hogy mekkora arányban oszlik meg a népesség olyan háztartásokban, ahol a rendelkezésre álló jövedelem 60%-át meghaladják a lakhatási költségek.

Nagyító alá helyezzük ezeket a mutatókat, illetve azt is szemléltetjük, hogy a háztartások költségeinek mekkora aránya fordítódik magának a háztartásnak a fenntartására.


Jól látható, hogy a reál GDP változásának függvényében a népesség körében a lakástulajdonosok, akár rendelkeznek bármiféle hitellel vagy jelzáloggal, akár nem, Magyarországon viszonylagosan nagy arányban költik a jövedelmük több mint 60%-át a háztartásra, annak fenntartására. Ugyanez a tendencia igaz a piaci és szociális bérlőkre is. A helyzet csak Romániában és Bulgáriában kritikusabb.


Ha megnézzük, hogy Ausztriától keletre az egyes háztartások mekkora arányban költenek alapvető lakhatási célokra, mint a víz, a gáz vagy az áram, akkor Magyarország nem teljesít rosszul.

Ez azt jelenti, hogy több pénz marad eltérő jellegű költségekre, mint az élelmiszer, a ruházkodás vagy egyéb általános jellegű kiadások.


Magyarország egy szűkebb regionális összehasonlításban is jól szerepel ebben a mutatóban, megelőzve a V4-eken belüli országokat, valamint Ausztriát és az Európai Uniós átlagarányt is pozitívan múlja alul.


Amennyiben eltekintünk a reál GDP alakulásától és megvizsgáljuk a háztartások összesített arányában is a népesség azon részét, amelyen belül lakhatási státusz szerint 60%-nál magasabb lakhatási költséget meghaladó arányokat találunk, akkor ismét láthatóvá válik, hogy Magyarország jelenleg Bulgáriával és Romániával említhető egy lapon.


Elemzésünkből látható, hogy hazánkban, illetve európai viszonylatban is relatíve jelentős összegeket költenek a háztartások lakói arra, hogy fenntartsák otthonukat.

Az alapvető szükségletek tekintetében, mint a lakhatási kategórián belül található lakbér vagy rezsi, aránylag jól teljesítünk, ám érdemes észben tartani, hogy Magyarországon európai összehasonlításban rendkívül alacsonyak a jövedelmek és komparatív viszonylatban a tulajdonosok és bérlők jelentős aránya van jelen a népességben, akik rendelkezésre álló jövedelmük több mint 60%-át kénytelenek költeni lakhatási célra.

A magas lakhatási költségek negatív életminőséget okozhatnak a családok számára, hiszen csökkenhet a mentális és fizikai egészség, illetve befolyásolhatja a gyermekek megfelelő fejlődését, iskolai teljesítményét is.

Az adatok vizsgálatakor azonban érdemes észben tartani, hogy az egyes országokat tekintve rengeteg tényező befolyásolja a lakhatási állapotokat jelző számokat, és összességében érdemes inkább indikátorként tekinteni rájuk, amelyek rávilágítanak ennek az ezerarcú témakörnek egyes sajátosságaira.

Forrás:
EUROSTAT adatbázis
https://www.huduser.gov/portal/pdredge/pdr-edge-featd-article-081417.html
https://www.feantsa.org/download/european-index-of-housing-exclusion8404372214225020677.pdf

Share

COVID-19: A világon összesen
30,356,725
Igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 06:17
Italy
293,025
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 06:17
Spain
625,651
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 06:17
Peru
750,098
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 06:17
Brazil
4,457,443
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 06:17
Slovakia
6,021
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 06:17
Poland
76,571
Összes igazolt eset
Updated on 2020.09.18. 06:17

Legfrissebb adatsztorik

A kiskereskedelmi forgalom alakulása üzlettípusonként Magyarországon -Válságpszichológiai adatok válságos időkben

Mindannyiunk életében jelen van a COVID-19 járvány egyéni, családi, gazdasági és társadalmi hatása, ami gyakorlatilag 3 hónap alatt megváltoztatta szokásainkat, beidegződéseinket, és...

A kereskedelmi szálláshelyek pénzügyi forgalmának alakulása – Friss hazai statisztikák

A koronavírus járvány hatása a magyarországi ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom alakulására is jelentős negatív hatást gyakorolt, ám talán a turisztikai...

Datacoaching szolgáltatás

Mi a datacoaching?

Egy olyan coaching és tanácsadási szolgáltatás, melynek során a vezetők vizualizációval, elemzésekkel...

Miért szükséges a datacoaching?

Lássuk be, a legtöbb vezető nem most esett ki az iskolapadból. És...

Datacoaching módszertan

Az adatújságírás és a datacoaching kapcsolata Mi köze van...

Mi köti össze az adatok világát a szervezeti kultúrával?

Ha egy szóval kellene meghatározni akkor a transzparencia. Tapasztalatom és...