A német minta Európa-bajnok

Mintegy két évtizeddel ezelőtt Németországot gyakran piszkálták azzal, hogy nagyjából annyi értelme van a megújuló energiaforrások közül a napenergiába fektetniük, mintha ananászt szeretnének termeszteni Alaszkában. Az összehasonlítás találó, hiszen Németország területén az éves napsütéses órák száma a fent említett amerikai államéhoz hasonló mértékű, egyben a mutató a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. Mindez azonban nem vette el az állam, a cégek és a lakosság kedvét attól, hogy világléptékben is számottevő szereplővé váljanak a napenergia piacon. Egy közvéleménykutatás tanúsága szerint a német lakosság 85%-a szeretné, hogy a napból származó energia legyen az elsőszámú energiaforrás a jövőben.

A napsütéses órák éves átlagának viszonylag kedvezőtlen jellege ellenére Németország 1990 óta folyamatosan növelte a napkollektorok felületét, amely mutatóban első helyen áll az Európai Unióban, a kontinensen egyedül Törökország előzi meg. A fotovoltaikus (napelemes) forrásokból származó áramfogyasztás exponenciálisan emelkedett az elmúlt évtizedekben, ám a kormányzati döntések és a törvényi keretek módosulása következtében bizonyos fokú lassulás következett be a 2012-es évet követően. Mindenesetre, a német elképzelések szerint 2030-ra mintegy 99 millió négyzetméter napkollektor felülettel fognak rendelkezni.

Németország 16 tartományából Bajorországban és Baden-Württembergben található a napelemes kapacitás mintegy 50%-a, ám összességében minden egyes tartományban találhatóak ilyen jellegű rendszerek. A kapacitás fokozatosan növekvő, ám lassuló tendenciát mutat. Az üzemek nettó maximális kapacitása így is a legmagasabb egész Európában, a 2017-es évben hozzávetőleg 42 ezer MW állt rendelkezésre, melyet Olaszország feleannyi, 19 ezer MW-al követ.

Németország mintáját elsősorban Törökország követi, ám a német megoldások számos országot arra inspiráltak, hogy olyan gazdasági és törvényi hátteret biztosítsanak a napenergia elterjesztéséhez, amely a lakossági és vállalati szektort egyaránt ösztönzik a tiszta, zöld energiaforrások kihasználására. Németország világviszonylatban is meghatározó szereplő a napenergia piacon, a 2012-es évet követő visszaesés ellenére. A fototermikus energia viszonylatában Németországot ugyan megelőzi Spanyolország és Törökország is, de a közel 43 GW-os fotovoltaikus üzemi kapacitás (2017) így is a 4. legnagyobb volt a világon, követve a rangsort vezető Kínát, az Egyesült Államokat és Japánt. Ennek tükrében nyugodtan állíthatjuk, hogy Németország az Európa-bajnok.

Szemben a nagy és központosított üzemek elterjesztésének logikájával, több ezer kisebb napkollektor működtető cég játssza a főszerepet a német energiarendszerben. A német cégek versenytársai elsősorban az olcsó technológiát kínáló kínai riválisok. A versenyhelyzetet nehezíti a tény, hogy Németországban a munkaerő költsége magasabb, és a panelek gyártásakor szigorúbbak a környezetvédelmi előírások. Másik oldalról azonban a kínai cégekkel folytatott verseny miatt begyűrűzött egy árcsökkentő hatás, amelynek következtében ma már a napenergiából előállított áram a legolcsóbb energiaforrás Németországban. 1 KWh termelésének a költsége 3,7 eurócent, vagyis mintegy 12 Ft. Németország még egy tekintetben vezeti a rangsort az európai országok között. Energiahatékonysági vonatkozásban is azt kell mondanunk, hogy a német minta rendkívül sikeresnek bizonyul. Míg 1975-ben a német háztartások több mint fele olajfűtéssel működött, addig mára ez az arány csak 25%. A 2016-ban épült új otthonok 60%-ában már megújuló energiaforrások biztosították a hőt. Mindehhez hozzájárul a német kormány pénzügyi támogató rendszere is, csak 2015-ben 53 milliárd eurót költöttek energiahatékonysági beruházásokra. Az üzemek nettó maximális kapacitásának fokozatos, ám nem kiugróan magas arányú növelése is ebbe az irányba mutat.

Összességében látható, hogy Németországban a napenergia kihasználásának relatíve kedvezőtlen földrajzi adottságai sem szabnak határt, hiszen a több napfényt kapó mediterrán országokkal szembeni összehasonlításban is Németország található vezető pozícióban. Összhangban az európai uniós irányelvekkel, Németország célja, hogy 2020-ra az energiaszükségletek (hűtés-fűtés) 14%-a megújuló energiaforrásokból történjen. A trendek arra engednek következtetni, hogy Németország képes lesz megfelelni annak az uniós irányelvnek is, melynek értelmében 2021-től az újonnan épült otthonok mindegyike fenntartható energetikai megoldásokkal fog rendelkezni, ami a klímavédelmi elképzelésekkel is összhangban mindenképpen egy vonzó perspektíva, egyben követendő példa a többi ország számára.

Források:

EUROSTAT adatbázis

http://www.energiewende-global.com/en/heat.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_power_in_Germany

https://www.cleanenergywire.org/factsheets/solar-power-germany-output-business-perspectives

https://www.wired.com/story/in-germany-solar-powered-homes-are-catching-on/

https://www.solarwirtschaft.de/fileadmin/media/pdf/fahrplan_solarw_engl.pdf