DATACOACHING

A koronavírus járvány hatása a magyarországi ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom alakulására is jelentős negatív hatást gyakorolt, ám talán a turisztikai szektor szenvedte el a legnagyobb károkat. Elemzésünkben a kereskedelmi szálláshelyek típusainak bruttó szállásdíj bevételeit vesszük górcső alá a 2016-tól 2020 áprilisáig tartó időszakban.

Vizsgáljuk az egyes szállástípusok árbevételének alakulását, illetve a kül- és belföldi vendégforgalom trendjeit. Mindenképpen érdemes leszögezni, hogy „a koronavírus-járvány miatti hiányos adatszolgáltatás következtében az adatok összehasonlíthatósága korlátozott”, legalábbis a 2020-as év áprilisi adatai tekintetében. Az azonban kirajzolódik, hogy az áprilisi hónapokat tekintve óriási forgalomkiesést regisztrálhattak az egyes kereskedelmi szálláshelyek, főként a külföldi turistákat illetően.

Drámai zuhanás minden szálláshely típusban

2020 áprilisában a KSH friss adatai szerint mind a külföldi, mind pedig a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma közel 100%-os forgalomcsökkenést mutat az előző év azonos időszakához képest. Ebből adódik a tény, hogy a kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, kempingek, közösségi szálláshelyek és üdülőház telepek) bruttó pénzforgalma rendkívüli módon csökkent 2020 első hónapjaiban 2019 és az azt megelőző három év negyedik hónapjához képest. Amennyiben az aktuális áprilisi adatokat tekintjük, a csökkenés drámaian számottevő.

A forgalom fele eltűnt

Szintén a KSH statisztikáiból kinyert adat, hogy 2020 áprilisában 1297 kereskedelmi szálláshely tartott nyitva, ám a szálláshelyek mintegy felében nem volt regisztrálható vendégforgalom.

A járványügyi helyzet mérséklődésével egy lassú folyamat révén ismét visszatérhetnek a pihenni vágyók a magyarországi szálláshelyekre, hogy a méltán népszerű üdülőhelyek újra a megszokott kerékvágásban folytathassák szolgáltatási tevékenységüket.

A járvány és a megtett intézkedések hatására jelenleg is vannak turisták Magyarországon, ám a foglalások mintegy 40-50%-át már visszamondták az utazni vágyók. Nem tudni mit hoz a jövő, mindenesetre a Magyar Turisztikai Ügynökség kiadott egy kilenc nyelven elérhető információs csomagot, hogy segítse a külföldi utasok tájékoztatását a magyarországi helyzettel kapcsolatban.

Csak remélhetjük, hogy a jelenlegi állapot enyhülésével ismét visszatér az élet a magyarországi turisztikai iparágba, azt azonban már most láthatjuk, hogy a 2020-as év árbevétele nem fogja elérni a korábbi évek szintjeit.

Források:
KSH adatbázis: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ksz/ksz2004.html
https://hungarytoday.hu/tourism-and-hospitality-industries-hit-hard-due-to-coronavirus/

Mindannyiunk életében jelen van a COVID-19 járvány egyéni, családi, gazdasági és társadalmi hatása, ami gyakorlatilag 3 hónap alatt megváltoztatta szokásainkat, beidegződéseinket, és napjainkban is befolyással van a fogyasztói döntésinkre.

A hagyományos közgazdaságtan válaszokat kínálhat az elmúlt időszak modellezésére, ám érdemes kitekinteni a diszciplína egy speciális területére, a viselkedési közgazdaságtanra, amennyiben válaszokat szeretnénk e válságos idők kérdéseire, tendenciáira.

Korántsem biztos, hogy a járvány okozta nemzetközi és hazai gazdasági torzulások leírhatók egy hagyományos értelmezési kör keretein belül.

Gondoljunk bele, hogy mennyire „irracionálisan” viselkedünk a járvány idején vásárlási szokásainkat tekintve. Közel sem „homo oeconomicus”-ként hozzuk meg döntéseinket, melyeket valószínűsíthetően sokkal inkább a szükség és az egzisztenciális biztonság terel mederbe.  

Az elemzésünkben szereplő predikciós modellek hűen tükrözik azt a folyamatot, amit korunk legmeghatározóbb járványa okoz a kiskereskedelmi fogyasztói preferenciákban. Elmondható, hogy bizonyos fokú szezonalitást tudunk azonosítani az egyes üzlettípusok kapcsán, adatsorunk egészen a 2016-os évtől vizsgálja a meghatározó trendeket. Bizonyos üzlettípusok a decemberi időszakban mutatják a legnagyobb forgalmat, és általánosságban a modell előrejelzései alapján ez nem fog változni a 2020. év végére sem, ám a kumulált forgalom borítékolható visszaeséseket vetít előre, még úgy is, ha algoritmusa jelenleg nem számol további, tartós járványügyi visszaeséssel és annak megfelelő központi korlátozó intézkedésekkel.

Vizuális eszközeink egyértelműen láttatják azt a nem mindennapi sokkhatást, amit a kiskereskedelmi forgalom tapasztalt az elmúlt hónapok során.

Fogyasztói döntéseinket 2020 márciusától, a hivatalos járványügyi korlátozások bevezetésétől számítva, biztonsági megfontolások, és egyéni szükségszerűségek vezérelték. Az adatok azt mutatják, hogy a kialakult helyzet egyértelmű „nyertese” a csomagküldő és Internet szolgáltatások piaca, hiszen mindannyian arra rendezkedtünk be, hogy minimális társadalmi érintkezés mellett biztosítsuk háztartásaink folyamatos működését. Ebbe a kategóriába tartozik a gyógyszerek és gyógyászati termékek csoportja is, hiszen mindannyian próbáltunk akkora gyógyszer, fertőtlenítő vagy szájmaszk mennyiséget felhalmozni, amely átvezet minket egy hosszan tartó válság bizonytalan kimenetéig.

A legnagyobb „vesztesek” táborába tartozik a nyomtatott kiadványok piaca, amely alatt könyvek, újságok és papíráruk forgalmát értjük.

Ezek a típusú üzletek nem számíthattak megszokott vásárlói bázisukra, hiszen változtak a prioritások. Hasonlóan „rosszul” teljesítettek a válság alatt a textilt, ruházati termékeket és lábbelit forgalmazó egységek, amelyek soha nem látott forgalmi mélységekbe léptek a vírus és az általa indukált fogyasztói viselkedés eredményeként. Figyelemreméltó kategóriát alkotnak az élelmiszer, ital és dohányáru jellegű kiadások, ugyanis az ezeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek változatlan, sőt inkább növekvő forgalmat könyvelhettek el folyó év első negyedévében, amit talán az a tény magyaráz, hogy az ilyen jellegű kiadások sokak számára alapvetők és nem engednek belőlük, még más „jószágok” kárára sem.

Összességében elemzésünkből az a tanulság vonható le, hogy az emberek döntéseit és cselekedeteit nem pusztán a költség-haszon-számítás, hanem sokkal inkább az önérdekkövetés és a szükségszerű felhalmozási ösztön formálja válsághelyzetben. A megadott kereteken belül fogyasztjuk a rendelkezésre álló erőforrásainkat.

Amint láthattuk, félelemből, távolságtartásból, jól felfogott egyéni érdekünkből fakadóan (nem akarunk betegek lenni) vagy egyéb motivációink következtében befolyásoljuk a kiskereskedelmi egységek forgalmát, amelyekre természetesen a külső nyomás, a nemzetközileg bevált gyakorlatok vagy törvényi rendelkezések is hatással vannak. Inkább az Interneten vásárolunk, mint a vagy bezárt üzletek alternatívái, vagy veszélyforrásnak ítélt kiskereskedelmi egységek forgalmát növeljük. Nem tudjuk, mit tartogat a jövő számunkra, ám az biztos, hogy egy átalakulóban lévő világrend bontakozik ki szemeink előtt.

Forrás: KSH adatbázis
Koltay Gábor – Vincze János: Fogyasztói döntések a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 2009. június (495–525. o.)

Az elmúlt hónapok Covid-19 által okozott válságában az európai állampolgárok számos áldozatot hoztak annak érdekében, hogy meggátolják a vírus tömeges terjedését.

Otthon maradtak, betartották a kijárási korlátozásokat és reménykedtek, hogy a járványhelyzet kedvező alakulása a 2020-as év nyári időszakára már lehetőséget biztosít számukra a jól megérdemelt utazásra, kikapcsolódásra, feltöltődésre. Mindannyian abban reménykedünk, hogy hamarosan ismét kinyitnak a szállodák, kempingek és apartmanházak, kül- és belföldön egyaránt, illetve a megfelelő biztonsági intézkedések mellett újra biciklizhetünk, túrázhatunk, vagy relaxálhatunk valamelyik tengerparton.

A turizmus az elmúlt hónapok során óriási veszteségeket könyvelhetett el, elemzésünkben az eltöltött vendégéjszakák idővonalas megjelenítésére koncentrálunk

A friss adatoknak köszönhetően láthatóvá válik, hogy egyes országokban már februárban begyűrűzött a járványhelyzet hatása, míg más uniós államokban a márciusi visszaeséseket azonosíthatjuk egyértelműen.

A turisztika egy rendkívül fontos iparág az Európai Unióban, hiszen a GDP közel 10%-át adja, a világ legnépszerűbb utazási célpontjaként 2018-ban 563 millió nemzetközi beérkező utassal rendelkezett.

Természetesen a beérkező utasok számát külön kell kezelnünk az eltöltött vendégéjszakák statisztikáitól, melyet vizuális megjelenítésünk tartalmaz. Mindenesetre, számos tagállam kiemelten fontos szektorként tekint a turizmusra, hiszen bevételei nagy része onnan származik, illetve foglalkoztatási struktúráját is nagyban befolyásolja. Ez a szektor 2020 első negyedévében óriási károkat könyvelhetett el, és a World Tourism Organisation (UNWTO) előrejelzései alapján a nemzetközi turizmus 60-80%-al eshet vissza ez előző év adataihoz képest, ami mintegy 1 milliárd eurós veszteséget jelent világviszonylatban.

A járványidőszak minden ország turisztikai mutatóira hatással van, ám az látszik, hogy a legnagyobb vesztes egyértelműen Spanyolország és Olaszország, a Mediterrán régió két vezető utazási célpontja

2018-ban például, a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák felét ebben a két országban, valamint Franciaországban töltötték el az utazni vágyók. Ugyanebben az évben, Spanyolországban mintegy 300 millió éjszakát töltöttek el beutazó turisták, ami akkor az Európai Unióban az összes eltöltött vendégéjszaka 23%-át, tehát közel a negyedét jelentette. Interaktív megoldásunkban pontosan nyomon követhető a változások alakulása, így több mutató mentén kaphatunk reális képet az adatok elemzésekor.

Kritikus nyári szezon vár ránk

A következő hónapok kritikusak lesznek, hiszen egy átlagos nyári, júniustól augusztusig terjedő időszakban az uniós állampolgárok közel 385 millió utazást tesznek, és mintegy 190 milliárd eurót költenek. Foglalkoztatás szempontjából is rendkívüli jelentőséggel bír az elkövetkező időszak az egyes tagállamok életében, hiszen a turisztikai iparág 2016-os adatok szerint 2,4 millió vállalatot működtetett, és mintegy 13,6 millió ember számára nyújtott munkalehetőséget.

Források:
EUROSTAT adatbázis https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Tourism_statistics
Európai Bizottság: Tourism and transport in 2020 and beyond